Rotary International - Rotary Magyarország

A Rotary a világ legnagyobb tekintélyű civil szervezete. 1905-ben alapította Paul Harris chicagoi ügyvéd. Az volt a célja, hogy az emberek között béke legyen, hogy tagjai magas etikai elvek szerint éljenek és másokon segítsenek. Céljait a klubrendszeren keresztül akarta elérni. A klubok egymástól függetlenül, de egyazon elvek szerint működtek. Amerika után a 20-as években Európában is rohamosan elterjedt, majd a világ többi részén is.

A Rotary célját Paul Harris a Service Above Self szellemében fogalmazta meg, melyeket a következő úton gondolt elérni:

1. a barátság ápolásával,
2. a magán és hivatalos életben a magas etikai alapelvek, valamint minden, a közösség számára hasznos tevékenység értékeinek elismerésével
3. valamennyi rotarista felelősségteljes magán, hivatalbeli és nyilvános tevékenységének támogatásával
4. a jó szándék ápolásával, mely a népek közötti megértést és a békét szolgálja olyan dolgozó emberek világközössége által, akiket a segítő készség ideálja egyesít.

A négy tételt minden rotarista magáénak vallja, illetve addig lehet valaki rotarista, ameddig a fenti tételek szerint él és munkálkodik. 2002-re a világon élő rotaristák száma megközelíti az 1 millió 300 ezret, akik közel 70 ezer klubban működnek. Óriási egészségügyi programokat szerveznek a gyermekbénulás ellen, a WHO-val közösen a Polio Plus Projact révén. Az eddig elér eredmények alapján 2005-ig ez a betegség megszűnik a földön.

Magyarországon 1925-ben alakult meg az első Rotary Club Budapesten, majd később az ország különböző városaiban, első sorban az egyetemi központokban. Nevezetes tagjai között voltak például: Szentgyörgyi Albert, Zsolnay Tibor, Lukács György, Márffy Ödön, Hubay Jenő. A II. világháború előtt a klubok általában 1941-ig működtek. Rendeletileg azonban csak 1944-ben tiltották be.
Az új klubok 1988 után kezdtek megalakulni, először Budapesten, majd Sopronban, Szegeden és Pécsett. Ma már országszerte 26 klub működik több száz taggal, akik részben az üzleti életben, részben a kulturális életben és egészségügyben tevékenykednek. Valamennyi klub életében első helyen a jótékonysági programok szervezése áll.

A Budapest-Budavár Rotary Club 1991-ben alakult meg. 20 év alatt nagyon csekély külső segítséggel a számtalan jótékonysági-segítő programot kezdett el és folytat ma is.

 

A Rotary múltja, jelene és az önálló magyar District megalakulása

2007. július elseje igen fontos dátum a magyar Rotary életében, ismét megalakult az önálló magyar District.

A 20-as évek elején az Első Világháború utáni rettenetes időszakot élte át Magyarország, amikor kilátástalan volt a jövő, és nagyon fájók a sebek. Ekkor jött egy új világszervezet, egy olyan eszmerendszer, amely hirdette a népek közötti barátságot és megértést. A magyar értelmiség egy része ebben látta a segítséget, hogy mint magyar rotaristák jóakaratú és megértő barátokat szerezzenek a magyarságnak. A Rotary eszméje diadalútra indult nálunk is.

Mi magyarok valahogy mindig vonzódtunk az újhoz, és van valami különös képességünk, hogy a kevésbé ismertben is felfedezzük a benne rejlő jót és emberséget. Mi más magyarázná, hogy alig 20 évvel Paul Harris gondolatainak kiteljesedése után, 1925-ben nálunk is megalakult az első Rotary klub.

Magyarországon a Rotaryról először 1921-ben jelentek meg a hírek. Akkor Edinboroban volt a Konvenció (RI Éves Kongresszus), amelyről a Daily Telegraph nagyon részletes ismertetőt irt. Ezt a lapot olvasta a magyar Sidó Zoltán, aki rögtön levelet irt az akkori világelnöknek, mert többet akart tudni a Rotaryról, mint ami az újságban volt. A világelnök is, a főtitkár is készségesen válaszoltak, a levelezés rendszeressé vált, és egy állandó kapcsolat alakult ki az Angol Rotary és a leendő Magyar Rotary között. A levélváltások során felhatalmazták Sidó Zoltánt, aki akkor a Kereskedelmi Kamara és a Magyar Gyáriparosok Szövetsége kereteiben dolgozott, hogy kezdje meg Rotary klub szervezését Budapesten.

Az előkészítő munkák gyorsan haladtak, és egy idő után olyan fokot értek el, hogy a Rotary International központja Középeurópába küldte speciális megbízottját. A megbízott 1924. április 1-én érkezett Budapestre, ahol az USA akkori nagykövetének segítségével (Mr. Brentano) megismerkedhetett neves magyar személyiségekkel, kormánytisztviselőkkel. Ugyanígy történt ebben az évben Prágában és Bécsben is.

A Charter 1925. október 30-án volt Budapesten, ekkor alakult meg az a mag, az RC Budapest, amelyből a Magyar Rotary kialakult. Vidéken először az egyetemi városok körül alakultak ki a klubok, ezek szervezését a budapesti klubra bízták. Az első három klub Pécs, Debrecen, Szeged voltak. 1935-ben 255 rotarista volt Magyarországon, ebből 101 Budapesten, 38 Szegeden, 27 Pécsett és 27 Debrecenben, ehhez jött Hódmezővásárhely 29, Miskolc 16, Orosháza 17 fővel.

1931-ben jelent meg Budapesten az a könyv, amelyben a magyar rotaristák bemutatták Magyarországot, az ország gazdasági, kulturális és turisztikai értékeit a Világ rotaristáinak, ugyanis ebben az évben Bécsben volt a 26. Konvenció. Erre az alkalomra nemcsak a magyar rotaristák, hanem az RI is készült, 1930 végén kiadták a Central European Times különszámát, amelyet a Konvencióra készülve 1930 decemberéig a Világon minden rotarista megkapott. A 96 oldalas különszám részletesen foglalkozott a régió országaival. A magyar részt Hegedűs Lóránt akkori pénzügyminiszter írta, a Budapestre vonatkozó részt pedig Ripke Ferenc akkori főpolgármester.

Magyarország 1934-ben már ideiglenes District (Provisional District) volt. Ebből az évből megmaradt a magyarországi Rotary klubok tagnévsora, a 400 név között számos közéleti személyiség, híres művész és tudós nevét megtaláljuk, közöttük a leghíresebb Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósunk. 1935-ben megalakult a 82. számú önálló magyar District, kormányzója Entz Béla, az RC Pécs tagja lett.

A magyarországi Rotarynak a háború előtt volt egy évkönyve, a címe „Magyar Rotary” volt, 1941-ből ismert 1 példánya, amely a Magyar Rotary utolsó aktív éve lehetett. Ekkor a magyar District Governor Koós Zoltán, az RC Budapest tagja, a Magyar Földhitel Intézet vezérigazgatója volt. Az évkönyv azt mutatja, hogy a háború előtti Magyar Rotary nagyon egységes volt.

A zürichi Rotary Office dokumentumainak áttanulmányozása alapján 1941-től nem volt kimutatható Rotary tevékenység Magyarországon. Ezt tudtuk, csak az okát nem, mert hivatalosan csak 1944-ben oszlatták fel belügyminiszteri rendelettel Magyarországon a Rotary klubokat.

Kérdés, mi történt 1941 és 1944 között? A zürichi archívumban két határozatot sikerült találni, ami Magyarországra vonatkozott. Az egyik így szólt: 82-es District tényállás a Tanácskozó Testület 1939. júliusi ülésén megállapodott abban, hogy Magyarországon már csak 3 Rotary klub tevékenykedik, ezért a 82. District kormányzójának tevékenységét 1939/40-ben limitálni kell olyan módon, hogy csak a fontos és szükséges dolgokat végezze el, tartsa fenn a kapcsolatot a Districtben levő klubokkal, és a Tanácskozó Testületet informálja a titkárságon keresztül. Csökkentették a tagdíjat, ami 1940-ben fejenként 1,5 $ volt.

Az 1940. májusi ülésén a Tanácskozó Testület megállapította, hogy a 82. District klubjainak a státusa az előző évhez képest változatlan maradt, a korlátozó rendelkezések ezért 1940/41-ben is megmaradnak. A következő jegyzőkönyvi pont már súlyosabb, mert a kormányzó lemondásával, a Rotary Internationalhoz tartozó klubok megszűnésével és törléssel foglalkozik. A magyar kormányzó értesítést kapott, hogy 1941 második felében a szegedi klub is beszüntette tevékenységét, a budapesti klub pedig bejelentette, hogy 1942. december 31-ig beszünteti tevékenységét. A kormányzó bejelentette lemondását, mivel Magyarországon a Rotary klubok megszüntették tevékenységüket. Ennek nyomán az a határozat született, hogy a Rotary International 1942. június 30-i hatállyal megszünteti a 82. District (Magyarország) Rotary klubjainak a tagságát a Rotary International keretein belül és felkérte a titkárságot, hogy szerezze be és érvénytelenítse azokat a Chartereket, amelyeket a megszüntetett District klubjainak adtak ki. Egyidejűleg érvénytelenítették a 82. District számot is.

A háború előtt tehát a magyar Rotary klubok jogilag még működhettek volna 1944-ig, de a feltételek ellehetetlenülése miatt tevékenységüket saját elhatározásból szüntették meg 1941/1942-ben.

A Rotary eszmék egyik totalitárius rendszernek sem tetszettek, a magyar Rotary kénytelen volt a II. Világháború után is Csipkerózsika álmát aludnia. Egészen 1987-ig, amikor az érdeklődők egyre nagyobb számban gyülekeztek Dr.Dán Jenő és barátai köré. Elhatározták, hogy osztrák segítséggel megújítják a magyar Rotaryt. Közben az állami vezetés is észlelte az akaratot, jószándékú segítők lehetővé tették a Budapest klub újraalapítását.

A magyar Rotary újraalakításában jelentős szerepet játszottak osztrák rotarista barátaink. Ausztriában, az akkori 191-es District klublétszáma 1980/81-ben elérte a 64 klubot, ezért két részre osztották. Felsőausztria, Salzburg, Tirol és Vorarlberg tartományokból alakult a 192-es District, Wien, Alsóausztria, Steierország, Karinthia és Burgenland tartományokból pedig a 191-es District.

A Rotary International 1990/91-ben „különleges fejlesztési terület”-té (Special Extension Area) nyilvánította a korábbi keleteurópai szovjet csatlósállamokat. A 192-es District új száma 1920 lett, és az osztrák rotaristák feladatul kapták a Rotary ujjászervezését Csehországban és Szlovákiában. A Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság területén 1999. június 26-án alakult meg - kiválva az 1920-as Districtből - a 2240-es számú District. A 191-es District új száma 1910 lett, és rotaristáinak feladata volt a Rotary ujjászervezése Magyarországon és a jugoszláv utódállamokban.

Osztrák rotarista barátaink közül ki kell emelni Ernst Kurt Mayer (RC Klosterneuburg) és Helmut Bitt (RC Weinviertel-Marchfeld) nevét, akik személyesen és klubjaik aktivizálásával elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar Rotary feltámasztásában. Rajtuk kívül sok segítséget kaptunk a Wien-Hofburg klubtól és egy német barátunktól, Heinrich Wamhoff professzortól is, aki a Bonn-Rheinbrücke klub tagja. Itthon különösen Dr.Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes segített eligazodni a hazai jogviszonyok útvesztőiben.

1989. június 25-én Roys Abbey (RC Essendon, Victoria, Ausztrália), az akkori világelnök, aki Ausztráliából repült ide egyenesen, a charter okiratot e szavakkal nyújtotta át: „a great dream became reality”. Így az RC Budapest lett az egykori szovjet blokk elsőként újraalapított klubja.

Az RC Budapest újjáalakulását sorra követte az újabb klubok megalakítása Budapesten és a nagyobb városokban. Magyarországon 2000/2001-ben már 25 klub működött. A tisztségviselők évenkénti képzését osztrák barátaink szervezték, fokozatosan vezettek be bennünket a nemzetközi Rotaryba. Tőlük tanultuk meg a Rotary általános szabályait is. Közben az 1910-es District létszáma is szépen gyarapodott, 110 klubban 4.170 rotarista tevékenykedett.

Carlo Ravizza (RC Milano, Olaszország) 1999/2000 évi világelnök a közép- és keleteurópai régió Districtjeinek újraalakításához, a „különleges fejlesztési terület” ideiglenességének megszüntetésére 1999. november 6-8-között Budapesten, a Budapest Szállóban Rotary Workshop-ot rendezett valamennyi érintett terület képviselőjének részvételével. A 3 napos tanácskozás során a résztvevők és érintettek többségének véleményével megegyezően a Rotary felső vezetése úgy határozott, hogy az 1910-es District úgy alakul ujjá, hogy minden változatlan marad, és Bosznia-Hercegovina is a District része lesz - amennyiben a határozattal az érintett klubok többsége egyetért. Az elmúlt 10 évben az osztrák alapító- és társklubokkal való jó együttműködés eredményeként a magyar rotaristák egyre öntudatosabbak lettek, erőteljesen törekedtek az önigazgatásra. A Workshopon elhangzottak a District alakítás szabályai is, új District alakításához - az egyéb feltételek megléte esetén - legalább 75 klub szükséges. Mario Grassi RI regionális igazgató álláspontja szerint 50 klub felett már eredménnyel lehet kérvényezni önálló District alakítását.

Az 1910-es Districten belül fokozatosan alakult ki a magyar aldistrict szervezeti és irányítási rendszere. A kormányzó munkáját 5 régióban 5 alkormányzó (assistant governor) segítette. Megalakultak a jószolgálati feladatok különböző szervezetei, mint a Rotary Foundation Bizottság, az Ifjúsági Szolgálat Bizottsága, Nemzetközi Szolgálat Bizottsága.

A Rotary Foundation segítségével számos klub szervezett jelentősebb volumenű, közöttük un. Matching Grant projekteket. Utóbbinak az a lényege, hogy több klub együttműködése esetén a projektre közösen összegyűjtött összeget a Rotary International bizonyos feltételekkel megduplázta. Ezeken túlmenően évente tucatnyi magyar fiatal vett részt a Rotary Foundation ösztöndíj programjában, ami rövidebb-hosszabb távú külföldi tanulmányokhoz segítette fiataljainkat. Minden évben 1-1 tagot delegáltunk a kiutazó Group Study Exchange csoportokba. A GSE forma pályakezdő fiatal szakemberek részére teszi lehetővé, hogy más országokban is részt vehessenek szakmai tapasztalatcseréken.
Az ifjúsági diákcsere programok évente mintegy 50 diák számára tették lehetővé az 1 éves külföldi tanulást, és évente kb. 80 diák utazhatott nyári rövid utas programok keretein belül más országok kultúrájának megismerésére Európába és a tengerentúlra. A segítő és béketeremtő szándék országos méreteit jellemzi, hogy ifjúsági nyári táborban a balkáni háború után is egyidőben fogadtunk gyermekeket Szerbiából, Bosznia-Hecegovinából és Horvátországból.

A magyar aldistrict jelentős erőfeszítéseket tett a hazai törvényeknek való megfelelés érdekében, segítve a klubokat az egyesületi törvény és az egyéb, elsősorban a pénzgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásában. 2005. év végén megalakult az 1911-es Magyar Rotary District Clubjainak Szövetsége (MRCSZ) jogelődje. Ezzel létrejött a District jogi formája – ami Magyarországon nem lehet más – mint az egyesületek szövetsége. Ennek megfelelően, ettől kezdve a magyar aldistrict (majd 2007. július 1-től a District) jogi legitimációja érdekében a magyar Rotary szövetségnek tekinti magát, és az erre vonatkozó szabályokat kell betartania.

2005-re az 1910-es District alaposan felduzzadt, a világ legnagyobb multinacionális Districtjévé vált, 5 országban 5 különböző nyelvvel. A 174 klubnak mintegy 5.800 tagja volt, a magyar klubok száma 40-re nőtt, mintegy 1.020 taggal. A teljes District, valamennyi régió, klub meglátogatása és irányítása Governor barátainknak hihetetlen nagy volumenű feladatot jelentett. Ezért az önálló magyar District gondolatát elsőként Rudolf Otto és Engelbert Wenckheim kormányzók karolták fel 2004-ben. A klubok számát Magyarországon az akkori 34-ről 40-re kellett emelni. A szervezőmunka eredményeként 2006-ban megszületett a döntés a Rotary International részéről, hogy több mint 60 év után Magyarország másodízben is önálló kormányzóság legyen. Az 1911-es District megalakulásakor, 2007. július 1-én 42 klub és mintegy 1.030 tag alkotta a Rotaryt Magyarországon.

A 2006-ban megtartott kormányzó választás eredményeként az RC Budapest alapító tagja, Kovács Imre lett Magyarország első kormányzója. A sokáig emlékezetes, nagyszabású charterünnepség 2007.június 29/30 - július 1. között volt Budapesten, számos hazai és külföldi vendég jelenlétében. Jelen volt a korábbi közös, 1910-es District számos Past Governora, a 14 német District kormányzói (a Deutscher Governorrat tagjai) gyakorlatilag teljes létszámban. Megtisztelő, hogy a Deutscher Governorrat 2007-ben Magyarországot Ausztriával (2 District) és Svájccal (2 District) azonos jogokat élvező tagjává választotta.

A charter okiratot Dong Kurn Lee (RC Seoul, Korea) 2008/2009 évi világelnök nyújtotta át. Az ünnepi beszédet Peter Krön (RC Salzburg, Ausztria), az RI 14. Zone Past Directora tartotta.

Az önálló Magyar District megalakulása óta eltelt idő alatt a magyar rotaristák bizonyították felkészültségüket és érettségüket, bármiféle zökkenő nélkül átálltak az önálló Rotary-létre. A klubok és a klubtagok száma gyarapodott, a jól sikerült District Konferenciákon egyre több és nagyobb eredményről lehetett beszámolni.